Vagy akár nevezheted máshogy is. Az első dózis, fertőzés. De ennél pozitívabb mindaz, amiről beszélek. Olyan helyről és olyan időben jött, amit természetesen meg sem gondoltál volna.
Csak előtted volt és máris tudtad, a fogalmat magadévá tetted. Na de félre a ködösítéssel.
Ott áll emberünk két cekkerrel a buszmegállóban. Nyár este van. Mindig is érezte , sokkal élvezetesebben is telhetnének ezek az esték. De hogy? Miként?
A busz természetesen nem jön még mindig. Nyakát nyújtogatja minden 27-es busznak látszó tárgy irányába. De csak etetik a teherautók.
Hang és fény a semmiből egyszerre előtte! Nemes hangú üvöltés , eget pásztázó sugár. Mi az isten lehet?!
Eddig ott lapult a sorok között alapjáraton, nem is vehette észre. Füle sem állt még rá az ilyen hangra. Most pedig kigyorsítva mindenki előtt , vezérként emelkedik el a rajból. Ő egy éjszakai motoros. Aki minden nap vásárra viszi a bőrruháját. Sohasem hagyna ki egy alkalmat sem, tudja milyen nagy az érzés ha véghez viszi tervét. A kis szatyros emberkénk, nevet és néz mint egy barom. Nem látott még ilyet. Mi a frász volt ez? Egy alakot látott, aki végre nemet mondott a mindennapoknak.
Helyesebben mindennap neki királyi. Ekkor került benne helyére a kirakós játék utolsó hatalmas űrméretű darabja. Ez lenne az ami neki kell?? Gondolja. Hogyan is volt az előbb ,mit csinált? Próbálja felfogni a történteket, pedig az egész volt vagy négy másodperc. Mégis percekig tudná részletezni magában. Megis teszi ,közben a motor hangját zümmögi magában. Ahogyan teli erőből elemelte magát a gépcsoda.
Sok idő eltelik, míg letisztulnak benne a dolgok. Még több idő míg alázatot tanul az egész eszme iránt. És szinte végtelennyi míg elkötelezi magát.
Teltek a napok,hónapok, nyár lett újra. nemsokára nyáriszünet ,de még van egy két hét odáig. Emberkénk barátja megkapta első nagymotorját. Az iskolai hangulat már alapban laza ,ami miatt alig bírnak seggükön megmaradni. Hamar meggyőzik magukat nekik joguk van kipróbálni az új szerzeményt. Már a házhoz közeledvén megnyugtatja őket a szép idő, tavaszi-nyári illatok, jól döntöttek. Megérkezés, eléjük tárul a gép. Na b@zdmeg ,ilyen is van? Minden fele az ámulat. Indítsuk be, indítsuk be! Sornégy hang dühös üvöltéssel figyelmezteti őket, itt van erő. És hamar ellened fordúl. Ettől csak jobb minden. "Jöhet egy próba kör a mikét útbaejteve?"
Mintha azt mondták volna megnyerted a lottót. Ismeretlen üléspozíció az első benyomás ,meg a kényelmetlen rohamsisak igazi sisak helyett. Mike , két ember, 170km nappal , 400ccm.
Egész úton az összes kémiai reakciót reprodukálja az agy, nem tudja mi van, annyira jó.
Ébren van még is szürrealista az érzés. Lassan vége az útnak. Pedig már kezdte megszokni a menetszél fogalmát a dőlést, a végtelennek érzett gyorsulást. Leszállás, örömtánc:) pedig két emberrel , utasként jött ekkora érzés. Aznap este semmi alvás és egy elhatározás. Erre kell mennem, ez kell. Lehet menni dolgozni, lehet kezdeni gyűjteni, ismerkedni a gépekkel.
Ez még kevés mindenhez, még három évnek kellett eltelnie egy szinthez.
Mikor tudta emberünk kinek, minek, miért csinálja amit csinál. Ekkor volt meg élete első gépe egy éve. És várja a tavaszt ,hatalmas tervekkel.
Y!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése