Kivételesek között is különcök.

Ezer meg egy szóban magasztaltam már a ride-olást. Az esti vagány rohamokat, hegyi kiruccanásokat. De vannak ,akik mind ezeken túltesznek. Például az az ember, aki nem talált elég jó kipufogó rendszert magának ezért épített magának. Idővel tovább ment és saját tuning eszközöket kezdett kisipari szinten gyártani. Főtengelyeket, vezérműtengelyeket, szelepeket és egyéb nyalánkságokat. Ő volt az öreg Yoshimura. Aztán kicsit több lett belőle, egy világ cég. Vagy akár említhetném azt a mukit, akiről ma olvastam. Nem talált magának megfelelő egyhengeres sportgépet, ezért épített egyet. Vett egy KTM 640 LC4 blokkot és köré épített mindent. Most pedig nagy örömmel és türelemmel tesztelgeti és finomítgatja művét. Ami már magában is királyi érzés. Kötelességem még megemlíteni azt az Ausztrál származású csoda bogarat, aki saját maga öntötte a blokkot ,dugattyút mindent!! Évekig csinálta önköltségből a motort az utolsó alátétig. Új elveket dolgozott ki, amivel verte az akkori superbike gyártó márkákat. Fogadott egy saját pilótát és nevezte a futamokon minicsapatát. És nyert. olyan újításokat talált ki ,mint amit a mai 929-es Hondán látsz. A blokk a váz szerves része. és sorolhatnám. Sajnos ez a prototípus gép egy versenyen balesetet szenvedett. Aminek oka egy kivételesen nem általa gyártott gumi alátét volt. Filléres alkatrész volt. Miután évek munkája ment füstbe, emberünk leállt a gyártással. Miközben a nagy márkák az ajtajánál kopogtattak a tervekért. A titok örökké övé maradt mert nemsokára rá elhunyt rákban. Ők teljes tudatában voltak ,mi is az a motorozás. Amit most én legkedvesebb barátaimmal Wildfreenek hívunk. A gép fogalmát már élővé tették. Megszűnt a határ tárgy és ember között. Egy idős Buddhista mester nincs ilyen szinten hite tudatában.
Persze nem mindenki van ezzel így. Undorítanak azok az emberek, akik csak ráülnek és nem bele a gépbe. Nem a géppel motoroznak, hanem rajta. Idegesítőek. Egy jólfésült Wildfree hím menetközben minden ütemre figyel. Érzi ha egy durva menet után mennyit nyúlt a lánc. Mindent érez.
És ez nagyon király érzés ha ilyenekre figyelsz, mert a géped megajándékoz. Azzal hogy megnyílik előtted és elérhetővé válik a kimaximalizálás. Azok a különcök, akik motort terveznek maguknak , mennyire tudhatják ezt? Nagyon szerintem.
Utálom a példaképeket. Szerintem semmi szükség nincs rájuk . Csak gyenge emberek tesznek maguk elé egy elérhetetlenül magas lécet.
Amit soha nem ugorhatnak meg. De a tisztelet kijár a soraimban említett embereknek bőven.
Ilyen és hasonló történetek vezettek el arra, hogy tudjam miért is választottam ezt az életet.
Kinek és minek csinálom. Ha egy haver nem tud jönni motorozni attól még nem szűnt meg minden. Inkább felteszem a hátsóüllést és osztozom az érzésben vele. Ezek a gondolatok hoznak új célt. Remélem jövőre megtapinthatjuk a Balaton-Ring aszfaltcsíkját. Felállhatunk kis hazánk 1014 méteres csúcsára még sokszor. Nem utolsó sorban pedig a spontán utak is újra előkerülnek, amik mindig a legjobbak. A legfontosabb pedig, egybenmaradni. Hogy egymásnak ott legyünk kőkemény barátoknak.

Y!